A Boronka-régió tájvédelmi körzet bemutatása

A Boronka-régió természeti, néprajzi és kultúrtörténeti, építészeti értékekben igen gazdag terület, amely jó alapot szolgáltat a turizmus, az ökoturizmus megvalósításához. A térség adottságainak megfelelő kihasználásához elengedhetetlen az ott található értékek pontos ismerete.

A térség természetföldrajzi bemutatása:

A táj az északi mérsékelt éghajlati zóna mérsékelten meleg éghajlati övébe tartozik. Elsősorban a szubmediterrán klímahatás érvényesül. A hőmérsékletingadozások viszonylag alacsonyak, a tél enyhe, amelyet hosszú nyár követ. A napsütéses órák száma az országos átlag feletti. Évi kétszeri csapadékmaximum jellemző (május, szeptember). A terület a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik. Jellemző a vízfolyások nagy száma, legjelentősebb közülük a Boronka-patak, amely Nagybajomtól délre ered és a Papréti-árok, a Nádas-patak vízével kibővülve, magas partok között, szabályozott mederben folyik észak felé. Jelentős még a Sári vízfolyás és az Aranyos-patak. A térségben 14 tavat találunk, amelyek összterülete 182 ha, ezen kívül van a mesztegnyői 14 tó 88 ha-os összterülettel.

A térség növényvilága:

A Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Déldunántúl flóravidékének területéhez tartozik, a Belső-Somogy flórajárásának flóravidékén terül el. A vidék csaknem teljesen sík, azonban növényvilága mégis rendkívüli változatosságot mutat: átmenetet képez a nyugat-balkáni és magyar flóra között. A területen néhány méteres szintkülönbség hatására a lápoktól a homokpusztai gyepekig a legkülönbözőbb növénytársulások találhatók. A homokbuckák közötti mélyedések elláposodnak, ahol láprétek, fűz- és égerlápok alakulnak ki.

A mozgó vizű patakokat pedig égerligetek, helyenként tölgy-kőris-szil ligeterdők kísérik. A nedves talajon terjedelmes gyertyánosok, tölgyesek húzódnak, ezeket néhol szigetszerű bükkösök tarkítják. A körzet bővelkedik védett növényfajokban. Ezek közül a kakasmondikó, díszes vesepáfrány, tavaszi tőzike, sárga liliom, szúrós csodabogyó emelhető ki, amelyek országos viszonylatban is ritkák. A tavasszal virágzó növények közül igen nagy számban található a medvehagyma. Az eredeti gyeptársulás ma már csak foltokban lelhető fel, ahol a ritkaságnak számító fekete kökörcsin nyílik.

Az állatvilág bemutatása:

A változatos növénytakaró következtében a Somogyra jellemző szinte valamennyi állatfaj megtalálható itt. A Tájvédelmi Körzet ökológiai adottságai mind gerinces, mind a gerinctelen állatfajoknak kedvező élőhelyet biztosítanak. Számos olyan faj is található itt, amely nemcsak a megyében, hanem az országban is ritkaság számban megy, nem véletlen a védett fajok magas aránya.

Az apró vízfolyások, patakok és a völgyekben kialakult égerlápok valamint a nagy kiterjedésű halastavak bőséges táplálékot, illetve biztonságos fészkelő helyet nyújtanak. A területen nagy mennyiségben fészkelnek vöcsök- és gémfélék, a nádi énekesmadarak, a réti sas, és a fekete gólya előfordulása is jelentős.

A hüllők osztályán belül nagy szerepe van a keresztes viperának és a nagy mennyiségben előforduló mocsári teknősnek.

Nemzetközi szinten is jelentős a Boronka-régió vidratelepe.

Kulturális örökség:

A természeti értékek mellett a vonzerők másik csoportját az ember alkotta vonzerők képezik, amelyek évtizedek, évszázadok, évezredek alatt alakultak ki, vagy hozták létre. Ezek közé tartoznak a kulturális sajátosságok és emlékek, az épített környezet. A terület a somogyi tájra jellemző műemlék, vagy műemlék jellegű templomokkal, kastélyokkal, kúriákkal, múzeumokkal rendelkezik.

Mindezek helyreállítása, felújítása sürgető feladat.

Az idegenforgalom bemutatása:

A bemutatott szép tájú környezet mellett említésre méltó a térség mezőgazdasági adottsága, így a vidéki, természeti, vagy ÖKO és falusi turizmus kifejlesztésének jók a feltételei. Az első próbálkozások az idegenforgalom területén 1989-ben kezdődtek. Nyugat-Európából 1990. nyarán jöttek az első vendégek Mesztegnyőre és térségébe.

A természeti szakirányú turizmus Somogyfajsz térségben bontakozik ki napjainkban. Ebben az időben kezdett intenzívebbé válni az ifjúsági turizmus, a faluházi táborozások, elsősorban bel- és a szomszédos országokból érkező fiatalokkal.

A falusi turizmus magyarországi kifejlesztésében Mesztegnyő és térsége, Nagybajom az elsők között vannak. Az itt nyaraló, szabadságot töltő vendégeknek gazdag helyi programokat, kirándulási lehetőséget szerveztek kisvasúttal. Szálláslehetőségek a mintegy40-50 családi háznál rendelkezésre állnak. Az utóbbi időben felújított Pusztakovácsi kastély a Gadányi és Hosszúvízi panzió is fogad vendégeket.

A térség idegenforgalma ismertté vált bel- és külföldi körökben is egyaránt. Az eddigi eredmények jó alapot adnak az eredménye, lendületes továbbfejlesztésre, a minőség javítására. A további szálláslehetőségekhez kiváló tervek állnak rendelkezésre Marcali város gyógyfürdő és szálloda építési programjaiban.